Címlap Pályázatok NTP A Nap gyermekei NTP-RHTP-16-0015


A Nap gyermekei NTP-RHTP-16-0015

Szeghalom a Sárrét fővárosa Békés megye északi részén fekszik, a Berettyó folyó partján. A Szeghalmi járás központja, így vonzáskörzetébe 3 kisváros és 2 község tartozik. Lakosainak száma kb. 10 ezer fő, melyből 2% vallotta magát cigány nemzetiségűnek.

 

A településen óvoda, általános- és művészeti iskola, gimnázium, szakiskola és kollégium szolgálja a gyerekek és az ifjúság nevelését.

Iskolánk, a Tildy Zoltán Általános Iskola és AMI, integráló,többcélú intézmény, a település egyetlen általános iskolája. Az alapító okiratban meghatározottak szerinti feladataink az alapfokú oktatás, alapfokú művészetoktatás, napközi-otthonos ellátás, sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, a hátrányos helyzetű tanulók integrációja. Az iskola tanulólétszámából 276 fő (40%) hh, 82 (12%) fő szülője nyilatkozott arról, hogy halmozottan hátrányos helyzetű kb. 51 (7%) gyermek családja vallja magát roma származásúnak. Ennél jóval többen vannak cigány származásúak, de a beolvadást választva nem kívánják nyíltan felvállalni kisebbségi létüket. Ennek ellenére környezete mégis cigánynak tartja őket – és a szakirodalom egyik megfogalmazása szerint is cigány az, akit a környezete annak tart. A helyi cigányság a romungrók családjába tartózónak vallja magát, akik kevésbé tartják hagyományaikat. Kevesen beszélik a nyelvet, és többségében ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak. A programba bevont gyerekek 10-18 éves korosztályhoz tartoznak. Szociális helyzetük változó, legtöbbjük szülei közmunkából élnek. A volt zenész cigányok leszármazottai integrálódtak a többségi társadalomba, közülük kevesen vállalják származásukat.

A roma, HH és HHH tanulók iskolai elfogadtatása hosszú folyamat, a gyerekektől és a nevelőktől is szemléletváltást feltételez. Minden lehetőséget kihasználunk az elfogadó attitűd fejlesztésére. Az éves értékelések során napirendre került az iskolai programok bővítésének, az integrációt erősítő, az inkluzív szemléletet képviselő tevékenységek beépítésének szükségessége. A HH, HHH, kiemelten a roma tanulók elfogadásának napi problémái is megjelentek az iskolai gyengeségek számbavételekor. Az elmúlt három évben valamennyi pályázati lehetőséget felhasználva megalapoztuk e tevékenységünket. A pályázati programunknak az időpontja, a helyszíne a célcsoportok, a partnerek bevonása is a szemléletváltást, szolgálja. A tevékenységek során alkalmazott módszerek, pl. a közvetlen együttműködés, csoportmunka, közös alkotások, értékelés, eredmények elismerése azt eredményezi, hogy a többségi tanulók meg- és elismerik a bevont tanulók értékeit, a gyerekek önértékelése, önbecsülése nő, mellyen mindkét fél közösségben elfoglalt helyzete javul, egymáshoz való viszonyuk fejlődik. A 2014-15-ös tanévben megalakult intézményünkben az "Egyenlő esély" munkabizottság. Célul tűztük ki a fogyatékos, hátrányos helyzetű - kiemelten a cigánygyerekek iskolai helyzetének nyomon követését, az integráció megvalósulását, a hátrányos megkülönböztetését, a marginalizálódás megelőzését. Ezen célok megvalósításának segítésére 3.éve, heti rendszerességgel Roma-klubot működtetünk.

Mivel a településünkön élő roma családok közül kevesen vallják magukat cigány származásúnak, gyermekeik a többségi környezetben a két kultúra határán helyezkednek el, és ebből adódóan nehezen kezelik kapcsolataikat. Programunk a HH, HHH, kiemelten a roma tanulók tehetségazonosítása- és gondozása mellett a gyerekek identitástudatának megerősítését, megőrzését állította középpontba. Feladatunk önismeretük, önértékelésük fejlesztése, erősségeik megismerése, és annak felismertetése, hogy származásuk felvállalása, nemzetiségi hagyományaik ápolása beilleszkedésük alapja.

Az „Egyenlő esély” munkacsoporton belül működik a pályázati team. Ebben a szakmai közösségben terveztük meg a programot. A pályázat benyújtásakor és a támogatás elnyerésekor ismertettük a félévi tantestületi értekezleteken a kollégákkal céljainkat. A pályázati támogatás elnyerése után elkészítettük a módosításokat. Elvégeztük a tehetségazonosítást, felrajzoltuk a gyerekek személyiségprofilját, és fejlesztő programot dolgoztunk ki. Valamennyi tevékenységünket a „Nap” témakörére szerveztük. Megalakítottuk a fejlesztőköröket és az önfejlesztő csoportot, akik megkezdték a munkát.

A természettudományi tehetségkör körbejárta az égitestről eddig tanultakat, és kiegészítette rengeteg érdekességgel. Böngészetek az interneten, készítettek napórát, beszélgettek a Nap káros hatásairól a környezetre és az emberekre. Kiemelték a napenergia hasznosításának lehetőségét, a séta alkalmából megfigyelték a településen lévő napkollektorokat és a napelemeket.

A térbeli-vizuális területen belül két tehetségkör működött. A báb tehetségkör „A kiskakas gyémánt fél krajcárja” c. mesét dolgozta fel. Az beszélgető-körben versenyeztek azon, hogy ki tud több olyan mesét, amelyben jelentős szerepet játszik a Nap. Elkészítették a bábokat, majd bemutatták társaiknak a mesejátékot. A kézműves tehetségkörben a farsang témakör keretén belül napálarcok készültek, és megtervezték, majd kivitelezték a pályázati logónkat. Gyönyörű ablakdekorációk is készültek, és saját készítésű ajándékokkal lepték meg szeretteiket „Bálin nap” alkalmából.

A testi-kinesztetikus tehetségkörben a mozgásfejlesztés mellett nagy hangsúlyt fektettünk a szorongás- és stressz oldására, az együttműködésre és bizalomra épülő játékokra és a szabadban végezhető mozgásokra. Nagy sikert aratott a kerékpártúra is.

Az önfejlesztő csoport munkájában a legfontosabb feladat az önértékelés erősítése volt. Sajnos, nagyon sok roma gyerek küzd a gyenge önértékeléssel, mely a kisebbséghez tartozásból ered. Olyan játékos gyakorlatokat végeztünk, amellyel felismerhették értékeiket, meghallgatták mások véleményét magukról. Kiemelték pozitív tulajdonságaikat, és elismerték társaik értékeit is. Énekeltünk és táncoltunk, így a cigány kultúra felvállalásával identitástudatukat erősítettük.

A tehetségkörök munkája mellett színházlátogatáson vettünk részt 2017. április 26-án. Békéscsabán, a Jókai Színházban néztük meg a „Bolond Istók” c. színdarabot. Érdekes, modern felfogásban láthatták a gyerekek Arany János klasszikus verses szövegét. A legkedveltebb jelenet az óriásbábokkal bemutatott cigánytanya jelenet volt számukra. Büszkén fedezték fel a cigánytáncot és a mesét.

A kétnapos tanulmányúton Miskolc-környékén voltunk június 1-2-án. Megfelelő szállást nem találtunk Miskolcon, a legkedvezőbb lehetőségünk Szilvásváradon adódott. Ismerősként köszöntötte a gyerekeket a házigazda, és a szobákban is nagy örömmel helyezkedtek el újra a gyerekek. Nagy vízi csatát vívtak a szálláshely medencéjében, és megismerkedtek egy másik csoport gyerekeivel. Boboztunk, és néhány gyerek is először csúszott le a lejtőn. Néhányan még féltek, így egy-egy felnőttel ereszkedtek le először.

Lillafüreden sétáltunk a Hámori-tó partján, megnéztük a Vízesést és a Palotaszállót. Az Szent István-barlangban ámulattal nézték a gyönyörű cseppköveket, és hallgatták a legendákat a túravezetőktől.

Mivel tavaly voltunk már Erdei kisvasúton, helyette túráztunk és felültünk a libegőre. Különleges programnak bizonyult, mivel még egyik gyerek sem ült rajta, és hegyvidéken sem jártak.  A Diósgyőri várba szerettünk volna még bemenni, de a nagy eső miatt csak busszal tudtuk körbeautózni.

A háromnapos tanulmányúton a településünkhöz 3 km-re lévő Vidra tanyán voltunk 2017. május 18-20-án. Kulturált körülmények között, 3-4 fős szobában helyeztük el a gyerekeket. 3 napon keresztül forgószínpad módszerrel dolgoztunk velük. Kézműves-művészeti és sport programokat szerveztünk, önismereti tréninget tartottunk. Elkészítettük a kézműves tehetségkörben megtervezett projektlogót.  A nagy meleg miatt a szabadidős program jó részét a panzió medencéjében töltötték a gyerekek, ahol sportjátékokat szerveztünk nekik. Újdonság volt az airsoft, nagyon szeretik a kajaktúrát. Társasjátékoztunk, pingpongoztunk, csocsóztunk. Bejártuk a gyönyörű természeti környezetet, mely körülvette szállásunkat. Felfedezőtúrára indultunk, és megtaláltuk a régebben szebb napokat megélt, ma már romos kúriát, melyet a helybeliek is alig ismernek. Nagy izgalommal fedezték fel a romos szobákat, ahol még „kincseket” is találtak. Néhány újság és személyes irat is volt a fiókokban. Esténként összeültünk valamelyik szobában, és énekeltünk. Hazautazás előtti estén szalonnát sütöttünk, ahol találkoztunk a szülőkkel és az önkéntesekkel is.

Az elkészült munkákból bemutatót tartottunk. A tábor zárásaként értékeltük a nevelőkkel a programok megvalósulását.

A pályázatban megfogalmazott céljaink teljesültek, a tervezett indikátorok nem változtak.  Egész évben nagy örömmel vettek részt a programokon a gyerekek. Ez azért is nagy jelentőségű, mert szívesen maradtak az iskolában, és izgatottan várták a foglalkozásokat. Már a többnapos programok sem jelentettek problémát, elengedték a szülők a gyerekeket. Így sikerült a roma és a szociokulturálisan hátrányos helyzetű fiatalok számára integráló környezetben megvalósítani a 60 órás programot, hozzájárultunk a tehetségük kibontakoztatásához, az erős és gyenge oldalaik fejlesztéséhez.  Apró lépést tettünk a hátrányok leküzdésének elősegítéséhez. Bővültek ismereteik a cigányság történetében, kulturális értékeiben. Hallgattak autentikus cigány mesét, zenét. Aktívan részt vettek a személyiségfejlesztő játékokban, mellyel hozzájárultunk önismeretük, önbecsülésük erősödésében. Kommunikációs gyakorlatok során megismerkedtek a kapcsolatfelvétel lehetőségeivel, mely segíti majd őket a többségi környezetben.

Az elkészült személyiségprofil a többségi nevelőknek is segítséget nyújt a gyerekek fejlesztésében.  A tehetségkörök munkájában aktívan vettek részt, szép munkák születtek. A szalonnasütés hangulata, a napi fürdőzési lehetőség a medencében, a közös játékok, az önellátással együtt járó feladatok erősítették összetartozásukat. Nem volt kiközösítés, egységes csoportként működtek. Elmondásuk szerint a csúcs a kétnapos kirándulás és a libegőzés volt.

A 2017/2018-as tanévre is pályáztunk a programra, de nem nyertük meg támogatást. Nagyon sajnáljuk, hogy a három éve folyamatosan végzett tehetségfejlesztő munka megszakad, és az azonosított gyerekek nem kaphatnak annyi ellátást, mint eddig.